Fontosabb projektek, 1991–2000




A Fertő–Hanság Nemzeti Park és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet földrajzi információs rendszerének kifejlesztése

(Development of GIS of Fertő-Hanság National Park and Szigetköz Land Protection District)

Támogató: PHARE CBC Trilaterális Phare CBC– Ausztria–Magyarország–Szlovákia Program OSS No. ZZ 9524 0106 L001
Témavezető: Dr. Márkus István
Futamidő: 1998–2000
Rövid leírás:  
A kutatás eredménye a projektben kidolgozott és alkalmazott módszer és digitális adatbázis, amely főképpen az egyetemi oktatásban hasznosul.
Résztémák:
  • Természetvédelmi információs, igazgatási és oktatási rendszer átfogó koncepciójának megalkotása.
  • Digitális térképek, ortofotó, digitális domborzatmodell előállítása, tematikus térképek, adatbázisok létrehozása.
  • Élőhely-térképezés.
  • A tájhasználat–tájszerkezet vizsgálata.
  • A tájhasználat történeti elemzése.
  • Tematikus analízis, modellezés, szimuláció.

Erdei ökoszisztémák térképezése

(Forest Ecosystems Mapping)

Támogató: PHARE MERA 94-0869
Témavezető: Dr. Márkus István
Futamidő: 1996–1997
Rövid leírás:  
Az "Erdei Ökoszisztémák térképezése" alprojekt célja, hogy olyan regionális léptékű, űrfelvételeken alapuló erdőtérképeket és digitális adatbázisokat szolgáltasson Magyarország erdőiről, melyek egyaránt tartalmazzák a környezeti jellemzőket (éghajlat, topográfia, talaj, erdei ökoszisztéma-típusok, biodiverzitás, környezetszennyezés) és az erdőgazdasági jellemzőket (fafajok, faállományviszonyok, fatérfogat, egészségi állapot, erdőgazdálkodás módja, erdőművelési mód, elsődleges rendeltetés, tulajdonviszonyok, tűzesetek).
Elkészült Magyarország 1:500 000 méretarányú térképe, amely az erdei ökoszisztéma-régiókat (az erdő növekedés szempontjából többé-kevésbé hasonló körülményeket biztosító területeket), és tematikus rétegeket (általában hasonló erdőgazdálkodási rendszerben kezelt területeket) ábrázolja.
Reprezentatív teszt területeken vizsgáltuk, hogy az űrfelvétel-feldolgozási technikák milyen mértékben segítik a magyarországi erdei ökoszisztémák regionális léptékű térképezését. Elkészítettük a teszt területek 1:100 000 méretarányú osztályozott űrfelvétel-térképeit, amelyek az űrfelvételek alapján elhatárolt erdei ökoszisztéma-osztályokat ábrázolják.

Fertő tavi Nemzeti Park biotóptérképe

Támogató: BOKU WIEN
Témavezető: Dr. Márkus István
Futamidő: 1993–1995
Rövid leírás:  
A Fertő tavi Nemzeti Park biotóptérképe a nemzeti park teljes, 124,5 km2 kiterjedésű területét lefedi. Vetületi rendszere EOV, méretaránya 1:10000. A térkép 19 db szelvényből áll. A biotópok osztályozása és térképezése 1:10000 méretarányú infraszínes légifénykép-transzformátumokon végzett, terepi botanikai felvételezéssel támogatott vizuális fotóinterpretációval készült. A biotóptérkép a Fertő tavi Nemzeti Park környezetállapotának dokumentum hűségű pillanatfelvétele, mely az itt található természetes, természetszerű és kultúr ökoszisztémákat foglalja rendszerbe és ábrázolja. A biotópkutatás eredménye jól használható a mindennapi természetvédelmi munkában, és a természetvédelmi kezelési és rekonstrukciós tervek készítéshez.

A Fertő tó feltöltődési folyamatának vizsgálata

Támogató: OTKA I./3. 2518.
Témavezető: Dr. Bácsatyai László
Futamidő: 1992–1995
Rövid leírás:  
Az iszapfelszín és a szilárd (ásványi) mederfenék digitális felületmodelljeinek előállítása a közös magyar–osztrák Fertő-kutatások kiemelkedően fontos kutatási témája volt. Az osztrák tórészről az 1963. évi osztrák, a magyar tórészről az 1967. évi magyar felmérésből készült vízrajzi térképek álltak rendelkezésre. Mind Ausztriában, mind Magyarországon felmerült a tó vízrajzi térképe felújításának szükségessége. A felmérés nagypontosságú teodolit és elektrooptikai távmérő együttes bevetésével történt. A mért pontok magasságát trigonometriai magasságméréssel – a refrakció pontos és folyamatos ellenőrzése mellett – végeztük. A szilárd mederfenék – és az iszap (átszúrható üledék) vastagságának mérésével – az iszapfelszín magasságát vezettük le. A mérendő pontokat egy raszteres felmérési struktúrához igazított és a lokálisan változó viszonyokhoz alkalmazkodó eloszlásban választottuk ki. A mérés eredménye a mért ponthalmaz minden egyes pontjában az iszapfelszín, illetve a szilárd mederfenék X, Y, Z koordinátája. Az iszapfelszín-pontokból az iszapfelszín, a mederfenék pontokból a szilárd mederfenék digitális felületmodelljeit állítottuk elő. A digitális felületmodellekből (tetszőleges szimulált vízszintekhez tartozó) víztérfogat számítás végezhető, amely a tó vízháztartása szempontjából fontos információ. Az iszapfelszín és a szilárd mederfenék digitális felületmodelljei különbségmodelljéből adódik az iszaptérfogat, amely a tó feltöltésére ad számszerű adatokat.
Egyéb levezethető termékek: szintvonalak, metszetek, perspektív ábrázolások stb. Az osztrák tórész felmérése 1985–1989 között (Die geodätische Aufnahme des Bodens des Neusiedler Sees – Csaplovics, 1989), a magyar tórészé 1992–1995 között készült el (A Fertő tó feltöltődési folyamatának vizsgálata – Bácsatyai, 1995). 1997-ben előállítottuk a Fertő tó egyesített (osztrák–magyar) digitális felületmodelljeit (Digitale Geländemodelle des Neusiedler Sees – Csaplovics, 1997).