Kutatás

Korábbi kutatások


Az 1952. évig visszamenően tudjuk a tanszék kutatási tevékenységét nyomon követni. A vonatkozó publikációk/kutatások listáját időrendi sorrendbe állítva közöljük.

Sébor János és munkatársai (1952–1965) főképpen a fotogrammetria erdészeti gyakorlati célú kutatásával foglalkoztak. E tárgyban az első tanulmány 1930-ban jelent meg. Hosszabb szünetet követően, 1952–1956 között terelődött a figyelem ismét a fotogrammetria erdészeti gyakorlati célú oktatására és kutatására. A tanszék munkatársai több tanulmányban számoltak be azokról az eredményekről, amelyek kiterjedtek mindazokra az erdőgazdasági tevékenységekre, tervezésekre, amelyeknél a földi fotogrammetriát sikerrel lehet alkalmazni:
  • Farkas Tibor–Sárkány Jenő: A földi fotogrammetria felhasználása feltáró vonalak tervezéséhez. Soproni Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, Bp., 1951/52. 1952.
  • Teszárs Géza–Sárkány Jenő: Földi fényképmérés az erdőgazdaság szolgálatában. Az Erdő, 1. évf. Bp., 1952.
  • Sébor János: Fotogrammetria az erdőgazdaság szolgálatában. Az Erdő, 3. évf. Bp., 1954.
  • Sébor János–Farkas Tibor–Sárkány Jenő– Teszárs Géza–Veress Sándor: A fényképmérés erdőgazdasági felhasználása. Kézirat, Erdészeti Földméréstani Tanszék. Sopron. 1954.
  • Sébor János: Vizsgálatok a fotogrammetria köréből. Soproni Erdőmérnöki Főiskola közleményei, 2. kötet, 1957.
  • Sébor János: Untersuchungen. über Photogrammetrie. Acta technica Acad. Scient. Hung., 23. évf., Bp. 1957.
  • Teszárs Géza: A légifénykép, mint térképezési alapanyag. Az Erdő, 9. évf., Bp., 1960.
  • Teszárs Géza: Fotogrametriai úton készült erdőgazdasági alaptérképek méretaránya. Az Erdő, 9. évf., Bp., 1960.
  • Teszárs Géza: Az erdészeti fényképmérés módszerei és műszerei. Az Erdő, 10. évf., Bp., 1961.
  • Kocsis József–Teszárs Géza: A fotogrammetria alkalmazásának lehetőségei az erdőrendezési munkában. Erdészettudományi közlemények, Bp., 1962.
  • Dékány Sándor– Gerencsér Miklós: Fotogrammetriai negatívok denzitásterjedelmének mérése. Geodézia és Kartográfia, 1963/3.

Bezzegh László és a tanszék oktatói az oktatással is összefüggő 4 fotogrammetriai témájú diszciplináris kutatási témával foglalkoztak az 1965–1979 közötti időszakban: radiálortoszkópiával kapcsolatos kutatások; fekete-fehér és színes felvételekkel kapcsolatos vizsgálatok; a földi fotogrammetria nem topográfiai felhasználásának lehetőségei; fedett terepen történő tájékozás lehetőségeinek vizsgálata.
A kutatási tevékenység főképpen a légifelvételek képminőségének vizsgálatára és javítására irányult, ennek anyagi alapjait a vállalatok és kisebb részben diszciplináris kutatási források fedezték. Gyakorlatilag a teljes hazai légifénykép állomány denzitás vizsgálata és ajánlások készítése folyt, valamint az MTA KFKI-ban mikrofotometriai vizsgálatok is indultak, amelyek a Földmérési és Távérzékelési Intézetben digitális feldolgozással párosultak. Több szakértői vizsgálatot végeztek a Magyar Filmlaboratórium megbízásából is (Gerencsér, 2008).
A Bezzegh-korszak oktatói az 1956-os forradalom napjaiban külföldre távozott tanszéki oktatókkal kölcsönösen segítették egymás munkáját, jó munkakapcsolatban voltak. Kutatási együttműködés keretében, oktatói ösztöndíjak szerzésével a tanszék oktatói együtt dolgozhattak a Helsinki-i Műszaki Egyetem Fotogrammetria Tanszék oktatóival, munkatársaival. Számos téma kidolgozásában részt vállalhattak (Szabó, 2008).
Jelentős volt a tanszéki oktatók által végzett külső megbízásos felmérési és térképezési tevékenység, amely azon felül, hogy árbevételt eredményezett, jó lehetőséget biztosított a gyakorlattal való szorosabb kapcsolattartásra, az elmélet gyakorlatba való átültetésére, amely az oktatásban is hasznosult. Fontosabb publikációk:
  • Gerencsér Miklós: Műszeres és automatikus irányzatok a fotoínterpretációban. Geodézia és Kartográfia, 1967, pp. 185–192.
  • Gerencsér Miklós: Hazai légifelvételek kontrasztátviteli függvényeinek mérése és számítása. Geodézia és Kartográfia, 1972, pp. 161–177.
  • Szabó Gyula: Kötélpályák geometriájának és erőjátékának fotogrammetriai vizsgálata. EFE Tudományos Közlemények, 1973, pp. 137–151.
  • Bezzegh László: Automatizálás a fotogrammetriában. Geodézia és Kartográfia, 1973, pp. 192–196.
  • Szabó Gyula: Bakdaru fotogrammetriai behajlás- és mozgásvizsgálata. EFE Tudományos Közlemények, 1973, pp. 157–170.
  • Kovács Gyula: Légifényképezés rádióval irányított repülőgépmodellről. EFE Tudományos Közlemények, 1974, pp. 105–121. p.
  • Dékány Sándor– Gerencsér Miklós: A holográfia fejlődésének hatása a fotogrammetriai kiértékelés és az adatbank fejlődésére. Geodézia és Kartográfia, 1975, pp. 288–302., 374–378., 441–450.

  • Bezzegh László: Sztereoszkopikus kiértékelő-műszer két síkbafejtett térkoordináta-rendszerrel. EFE Tudományos Közlemények, 1975, pp. 81–89.

  • Tvordy György: Földi, légi fényképek és szatelliti felvételek az erdő jellemzőinek meghatározásában. EFE Tudományos Közlemények, 1976, pp. 157–170.

  • Kovács Gyula: Fénymetszéses eljárás alkalmazása kis keresztmetszetű földalatti járatok felmérésénél. EFE Tudományos Közlemények, 1980, pp. 131–137.

Diszciplináris kutatások

  • Speciálfotogrammetriai módszerek tanulmányozása, kutatása, az erdőgazdasági alkalmazás lehetőségeinek vizsgálata, és a mérő- és amatőr (nem mérő) kamerákkal elérhető mérési pontosság vizsgálata az erdészeti és faipari célú földi fotogrammetriai feladatok megoldásához.
  • Hibaelmélet és általánosított kiegyenlítés.
  • Commodore 64 személyi számítógéphez geodéziai és fotogrammetriai programok készítése.
  • Oktatást segítő korszerű szemléltetőanyagok készítése.
  • Faállományjellemzők mérési lehetőségeinek vizsgálata földi sztereofotogrammetriai módszerrel.
  • A Fotogrammetria korszerű módszereinek kutatása az erdészeti gyakorlat különböző területein (ortofotók készítése, távérzékelési módszerek kidolgozása a dendrometria, vegetációtérképezés, valamint az erdővédelem területén, analitikus fotogrammetriai módszerek alkalmazása, speciális erdészeti és faipari feladatok megoldása a fotogrammetria módszereivel).
  • A globális helymeghatározó rendszerek (GPS) és alkalmazásuk erdészeti lehetőségei.
  • Távérzékelésre alapozott vegetáció térképezési, termőhelyfeltárási, dendrometriai és erdőkár felmérési eljárások kidolgozása.
  • Környezetvédelmi és ökológiai állapot-felvételezés.
  • Korszerű műszerek és méréstechnikai eljárások alkalmazása és bevezetése a geodézia és fotogrammetria oktatásába.
  • Új vetületi összefüggések és vetületi átszámítási eljárások kidolgozása.
  • Refrakcióegyüttható-vizsgálatok.
  • A távérzékelés alkalmazása a vegetáció vizsgálatában és térképezésében.
  • Földrajzi analízist és megjelenítést, az adatbázis-kezelést és a térbeli adatnyerést szolgáló önálló térinformatikai programrendszer kidolgozása.