EG527-ABBAB Távérzékelés

1. gyakorlat: Filmtípusok


Ebben a leírásban a légifényképezésben leggyakrabban használt filmtípusokat ismerhetjük meg egy nyolcsávos WorldView-2 űrfelvétel felhasználásával. A WorldView-2 űrfelvétel a következő felvételi sávokkal rendelkezik:


Sáv Neve angolul hullámhossz-tartomány (nm)
1. sáv tengerparti kék Coastal Blue 396–458
2. sáv látható kék Blue 442–515
3. sáv látható zöld Green 506–586
4. sáv látható sárga Yellow 584–632
5. sáv látható vörös Red 624–694
6. sáv vörös él Red Edge 699–749
7. sáv közeli infravörös 1 Near Infrared 1 765–901
8. sáv közeli infravörös 2 Near Infrared 2 856–1043
P sáv Pánkromatikus Panchromatic 447–808

Az egyes sávok spektrális érzékenységét mutatja az 1. ábra.


1. ábra: A WorldView-2 űrfelvétel sávjainak spektrális érzékenysége


A nyolc spektrális sáv számos lehetőséget kínál a színkompozitok előállítására, és a segítségével lehetőségünk van modellezni a korábban a légifényképezésben alkalmazott filmtípusokat is.

A fekete–fehér filmeken egy emulzióréteg található, ezért gyakran nevezzük őket egyrétegű filmeknek is. Az ún. ortokromatikus (orto: helyes; kroma: szín) filmek a szűkebb értelembe vett látható tartományban érzékenyek, így az emberi szem is gyengébb megvilágítás mellett – amikor a színeket nem nagyon érzékeljük – hasonló árnyalatokat lát. Az ortokromatikus filmekre jellemző, hogy a vegetáció nagyon sötét tónusú rajtuk (2. ábra). A pánkromatikus (pan: összes; kroma: szín) filmek esetében a vegetáció jelentősen nagyobb dinamikával rendelkezik (3. ábra). A fekete-fehér infra filmek pedig negatív hatást keltenek, mivel az emberi szem számára is sötétebb tónusú vegetáció világosabb tónusú, a burkolt felszínek pedig sötétebb tónusúak rajta (4. ábra).


2. ábra: Ortokromatikus film
(a 2–5. sáv átlaga)
3. ábra: Pánkromatikus film
(a 2–7. sáv átlaga)
4. ábra: Fekete–fehér infra film
(a 6–8. sáv átlaga)

A színes filmek esetében általában 3 (esetleg 4) fényérzékeny réteg található a filmen. A színhelyes-színes filmek a természetes színeknek megfelelőek. Ezekre is jellemző a vegetáció sötét(ebb) tónusa (5. ábra). Az infraszínes filmek a természetes színektől merőben eltérő színvilággal rendelkeznek. Ezeknél a filmtípusoknál a vörös szín – mivel ez érzékeny a közeli infravörös tartományra – jelenti a vegetációt. Emellett enyhén lilás tónusúak, mivel a kék színnel a látható zöld tartományt jelenítjük meg (6. ábra).
Napjainkban a négysávos (kék, zöld, vörös és közeli infravörös) felvételek esetében gyakrabban alkalmazunk egy másik színkompozitot, amelynél a vörös színnel a látható vörös tartomány helyett a közeli infravörös tartományt jelenítjük meg. Ennek a színkompozitnak kicsit melegebb az árnyalata, itt ugyanis a kékesvörös szín helyett a zöldesvörös szín dominál (7. ábra).


5. ábra: Színhelyes-színes film (RGB-532) 6. ábra: Infraszínes film
(RGB-753)
7. ábra: Hamis-színes színkompozit (RGB-732)