Fontosabb projektek, 2001–2010



TÁMOP – 4.2.1.B – Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúrafejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen

Városok öko-környezetének komplex vizsgálata a Nyugat-Dunántúli régióban – Térinformatika részprojekt

Támogató: TÁMOP – 4.2.1.B-09/1/KONV
Témavezető: Prof. Dr. Neményi Miklós – Prof. Dr. Albert Levente – Dr. Jancsó Tamás – Dr. Király Géza
Futamidő: 2010–2012
Rövid leírás:  
A területekre vonatkozó adatok (űrfelvételek, légi felvételek, multi- és hiperspektrális felvételek, 3D modellek, térképek, meteorológiai, gazdaságföldrajzi, ökológiai, szociológiai és egyéb leíró adatok) összegyűjtésével, kiértékelésével és feldolgozásával a Nyugat-magyarországi Régió területén vizsgálni fogjuk Sopron, Szombathely és Székesfehérvár és környezetük kölcsönhatásait. Távérzékelési adatforrásokat is felhasználva meghatározzuk az adott városra jellemző felszínborítás mintázat típusok térbeli szerkezetét. Ennek a térbeli szerkezetnek környezeti szempontból különösen fontos elemei a zöldfelületek, valamint a burkolt, víz-szigetelő területek és a talaj (V-I-S Model). A beépített területek esetében a beépítettség térbeli struktúrája is meghatározó.
A mintavételi pontokon végzett mérési adatokat térinformatikai módszerekkel feldolgozzuk és összevetjük a távérzékeléssel nyert adatokkal. Integrált térbeli elemzésekkel meghatározzuk az egyes paraméterek közötti összefüggéseket, amelyek alapján különböző modelleket alakítunk ki. A kialakított modellek alkalmasak lesznek az egyes paraméterek időbeni változásainak nyomon követésére, sőt előrejelzésekre, ezáltal hasznos támpontokat nyújthatnak a különböző városfejlesztésekhez kapcsolódó tervezésekhez.

A városok és környezetük jellemző felszínborítás mintázat típusaira vonatkozóan (pl. sűrűn beépített településközpontok, nyílt beépítésű lakóterületek, városperemi ipari és szolgáltató övezetek, városkörnyéki erdők, vízfelszínekkel átszőtt rekreációs területek stb.) terepi mérések és mintavételezés alapján részletes környezeti információs adatbázist építünk ki a kölcsönhatások feltárásához és a jövőbeli várható tendenciák modellezéséhez.

Beszámoló a felmérésekről – 2011.09.19. >>

TransEcoNet Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában

(Transnational Ecological Networks in Central Europe)

Támogató: Central Europe 1CE061P3
Témavezető: Dr. Király Géza
Futamidő: 2009–2012
Rövid leírás:  
A védett területek, mint például a nemzeti parkok, natúrparkok és bioszféra rezervátumok gyakran elszigetelt "szigetek" a világ biológiai sokfélesége megőrzése szempontjából. Nem védett vagy kevésbé védett tájak, közlekedési folyosók vagy települések választják el ezeket egymástól. Az állat- és növényfajok számára gyakran a szükségesnél kevesebb hely áll rendelkezésre a migrációhoz, az elterjedéshez és a szaporodáshoz. Hogy a természeti és kulturális örökséget hosszú távon megőrizhessük, arra törekedünk a TransEcoNet projektben, hogy a védett, kevésbé vagy nem védett területek kapcsolódását javítsuk az országhatárokon átívelően.

Digitális fotogrammetriai kutatások az erdészet területén

Támogató: OTKA T 048999
Témavezető: Dr. Márkus István Dr. Király Géza
Futamidő: 2007–2009
Rövid leírás:  
Kalibráltuk a kutatásban használt amatőr digitális kamerapárt. Ezek segítségével a mérőkamerák pontosságát megközelítő kiértékelések készíthetők.
Különböző forrásanyagokból (hagyományos mérőkamerával, digitális mérőkamerával, amatőr digitális kamerával készített légi- és földi felvételek, szupernagy felbontású (VHR) űrfelvételek, légi és földi lézeres pásztázóval készített felvételek); sík- és hegyvidéki mintaterületen; manuális, félautomatikus és automatikus módszerekkel ortofotókat, digitális felületmodelleket és erdőtérképeket állítottunk elő.
Erdőtérképezési célú ortofotók előállítására a közeli infravörös sávval is rendelkező felvételek a legalkalmasabbak. A digitális mérőkamerák nagyobb rugalmasságot biztosítanak a felvételezéskor, a VHR űrfelvételek pedig radiometriai szempontból pontosabbak.
Borított felszínmodellek előállítására a tömbös légifénykép-anyagok alkalmasak, ezek alapján nagyobb területek felmérése (erdőleltár), esetleg teljesen automatikus térképezése történhet meg. A felületmodellek jelentősen pontosabb készítésére kiválóan alkalmazhatók, de ma még nagyon drágák a légi lézeres felmérések.
A digitális faállomány-térképek automatikus előállítására kimondottan alkalmasnak találtuk az újonnan kifejlesztett, szegmentáláson alapuló osztályozót, amely a nagyfelbontású orto termékek és a magassági modellek együttes osztályozására is alkalmas. A sokszor jogi határt is tartalmazó erdőrészletek osztályozására a vektor alapú osztályozók használhatók.

SISTEMaPARC – A térbeli információs rendszerek kifejlesztése a védett területek és régiók nemzetközi környezetvédelmi kezeléséhez a CADSES Régióban

(SISTEMaPARC – Spatial Information Systems for Transnational Environmental Management of Protected Areas and Regions in CADSES)

Támogató: INTERREG 3B038
Témavezető: Dr. Márkus István
Futamidő: 2006–2008
Rövid leírás:  
A Drezdai Műegyetem Fotogrammetriai és Távérzékelési Intézete vezetésével végrehajtott projektben hét országból (NSZK, Ausztria, Olaszország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia) 19 projektpartner dolgozott együtt. A projekt célja és egyben eredménye röviden, hogy elősegítse az országhatárokon átterjedő nemzetipark-régiók regionális és nemzetközi szintű kezelését és fejlesztését országhatárokon túlnyúló és nemzetközi térbeli információs rendszerek (GIS) fejlesztésével vagy létrehozásával. A projekt fő célja, hogy elősegítse az országhatárokon átterjedő nemzeti park régiók regionális és nemzetközi szintű kezelését és fejlesztését országhatárokon túlnyúló és nemzetközi térbeli információs rendszerek (GIS) fejlesztésével vagy létrehozásával. A munka végrehajtása az alábbi munkacsomagokba csoportosítva történt:
  • Adatbázis hálózatok létrehozása és kezelése, a térbeli nemzetközi adatbázisok homogenizálása.
  • Analízis eszközök és monitoring módszerek kifejlesztése.
  • A térbeli információs hálózatok egyesítése a helyi/regionális szereplőknél.
  • Az eredmények nemzetközi menedzselése és elosztása.

ERFARET, Erdőgazdálkodás Műszaki Fejlesztése, Erdészeti Térinformatika Fejlesztése

Támogató: Pázmány Péter Program
Témavezető: Dr. Czimber Kornél
Futamidő: 2005–2009
Rövid leírás:  
A Nyugat-magyarországi Egyetem, Földmérési és Távérzékelési Tanszékét eddig is az elismert térinformatikai műhelyek között tartotta számon a térinformatikai felsőoktatás és a szakma egyaránt. Ennek oka részben a korszerű oktatás és kutatás a térinformatika teljes spektrumában, részben a tanszéken folyó szoftverfejlesztés. A szoftverfejlesztés eredménye egy olyan programcsomag létrejötte, melynek köszönhetően ma már az ország erdészeti térképei digitális formában készülnek. A programot az egyetemi oktatásba is szervesen beépítettük, hisz funkcionalitása a térinformatika és erdészeti informatika számos területét lefedi, úgymint: terepi adatgyűjtés, topologikus térképszerkesztés, tematikus térképezés, erdőállomány adatok és erdészeti térképek kezelése, erdészeti tervező és nyilvántartó funkciók, digitális felület-modellezés, digitális képfeldolgozás, digitális fotogrammetria, ortofotó készítés. A kutatás célja a szoftvercsomag korszerűsítése, új igények felmérése, további térinformatikai alkalmazások kidolgozása.

ITAR – Integrált Térbeli Adatgyűjtő Rendszer

Támogató: GVOP-3.2.1-2004-04-0297/3.0
Témavezető: Dr. Bácsatyai László
Futamidő: 2005
Rövid leírás:  
A műszerpályázat keretén belül – amelynek kedvezményezettje a NYME, Geomatika és Mérnöki Létesítmények Intézet – egy integrált térbeli, geodéziai adatgyűjtő műszeregyüttest alakítottunk ki, amelynek a legfontosabb összetevői a következők:
  • Valós idejű korrigált méréseket biztosító (RTK) GPS vevőpár
  • Geodéziai mérőállomás
  • Digitális kamerapár
  • Digitális szintező
  • Feldolgozó számítógép és szoftverek
A mérőállomás integrálható az egyik GPS vevővel (Smart), valamint a bázislécre szerelt kamerapárral, ezáltal az összes fontosabb térbeli adatgyűjtés megvalósítható.
A műszeregyüttest bevontuk az intézeti kutatásokba. Ezen kutatások keretében egyrészt azt vizsgáljuk, hogy különleges mérési körülmények között – mint például az erdei mérések – az integrált műszeregyüttes milyen jelentős előnyöket biztosít az egyes műszerek külön-külön történő alkalmazásával szemben. Ehhez olyan mintaterületeket választottunk, amelyekről részletes referencia-adatokkal rendelkezünk és a mérési körülmények nem ideálisak, ugyanakkor a kapcsolódó kutatások igénylik a geodéziai pontosságot.
A műszeregyüttes másrészt az oktatásban hasznosul. Az Intézet életében az egyik legjelentősebb egységes műszerállomány fejlesztés, amely műszerek a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák.

Digitális geoadatállomány előállítása légi lézerszkenner-adatokból

(Development of digital geodata set by means of aerial laserscanning)

Támogató: Phare CBC Program Kisprojekt Alap 2001. HU010803-12.
Témavezető: Dr. Márkus István
Futamidő: 2004
Rövid leírás:  
Digitális geoadatállomány előállítása lézerszkenner-adatokból volt a célja a 2001–2004. között végrehajtott közös osztrák–magyar INTERREG – Phare CBC projekteknek. A projekt súlypontját képezte az új légi lézerszkenneres adatgyűjtés (LIDAR) nagymértékben javított adataiból kifejlesztett digitális domborzatmodell (DDM) előállítása. A DDM-ből szintvonalak, metszetek, perspektív nézetek állíthatók elő, egy tetszőlegesen megválasztott, szimulált vízszinthez viszonyított vízmélység, víztérfogat és felület számítható. A DDM magassági szintek szerint színkódolt megjelenítésével felkutathatók a természetes mélyedések, a régi vizes élőhelyek, amelyek renaturálása a természetvédelem célja. A renaturalizáció tervezéséhez ideális alap a projektben kifejlesztett nemzeti park információs rendszer (GIS). A vízmélység, a metszetek, víztérfogat és felület számítása fontos adatokat szolgáltat a természetvédelmi kezelés, tervezés számára.
Az osztrák projekt egy 4x6 km nagyságú területet foglal magában Illmitztől északra (Nationalpark-Informationssystem für die Nationalparkregion Neusiedler See-Seewinkel/Fertő tó-Hanság (Österreich, Ungarn). Homogenisierung von GIS-Konzepten für Monitoring und Planung mit Geoinformatik und Feldmethoden – Integration in ein Zentral-Europäisches NPIS-Netzwerk – Kraus, 2001). A magyar projektterület a Sarródi Élőhelyrekonstrukció térsége (Digitális geoadatállomány előállítása lézerszkenner-adatokból – Márkus, 2004). A lézerszkenneres technológia ebben a projektben került Magyarországon első ízben alkalmazásra, ezért a Bécsi Műegyetem Fotogrammetriai és Távérzékelési Intézete által kidolgozott kutatási módszert követve hajtottuk végre a projektet. Ehelyütt kell tisztelettel, nagyrabecsüléssel és hálával megemlékeznünk Dr. Karl Kraus professzorról (1939–2006), a Bécsi Műegyetem Fotogrammetriai és Távérzékelési Intézete néhai igazgatójáról, akinek tudományos útmutatását évtizedeken át követhettük.